A World Series of Poker Europe főversenyében, amely Európa történetének legnagyobb ötezres tornája lett, minden döntés igazi súllyal bírt. Negreanu ezúttal nem a nagy gesztusokra, hanem azokra a helyzetekre koncentrált, ahol a pontos range olvasás, a bátorság a callhoz és annak a képessége, hogy ne essünk át a ló túloldalára a value bet és a saját csapda között, dönt.
Az első elemzett hand David Coleman körül forog, aki egy 3-bet potba keveredett az ellenfelével K d Q d lapokkal. A flop K c J c J s úgy tűnik, elviselhető, ám éppen ez a problémája az ilyen spotoknak – a top pár megvan, de egy agresszív és tapasztalt játékos ellen minden következő street idegpróbává válhat. Negreanu kifejti, hogy Coleman ellen nem elég csak a value kombinációkra gondolni. El kell ismerned, hogy ez a játékos elég blöfföt is tarthat ezekben a runoutokban ahhoz, hogy ne engedhesd meg magadnak, hogy mindent csak fegyelmezetten dobj el.
És mikor a hand elér a turn 2 h után a river shove-ig 3 d esetén, már nem az a kérdés, hogy tetszik-e a call, hanem hogy egyáltalán megengedheted-e magadnak, hogy ne csináld meg. Coleman végül valóban megmutatja A c Q h lapokat, azaz azok egyikét, amelyeket Negreanu blöffként említ az elemzés során. Emellett kiemeli, miért olyan fontos az A c ebben a szituációban – blokkol bizonyos flush draw kombinációkat, és egyben más lehetőségeket is nyit, amit a játékosok a riveren képviselhetnek.
A második handnél Shaun Deeb neve merül fel, aki akkoriban nagy formában volt, két második hellyel és erős pozícióval az Év WSOP Játékosa címért folyó versenyben. Deeb callol a buttonről A d J h lapokkal az UTG open raise-re, a flopon 8 c 6 s 9 c megpróbálja átvenni az irányítást egy bettel, és a turn 4 d után check-check követi, majd a river J d top párt, top kickert hoz. Ideális kártyának tűnik egy vékony value bethez, azonban Negreanu itt pontosan bemutatja, mennyire csalóka az ilyen helyzet, mikor a range csak első pillantásra tűnik erősnek, valójában azonban elég korlátozott. És ez a pont, ahol a "jó river" aknává válik.
Deeb 41,000-ért megy value-ért, de az ellenfél egy nagy check-raise-szel jelentkezik 162,000-re, és hirtelen egy páros handből egy óriási pot eldöntése lesz a kérdés. Negreanu ebben a részben remekül magyarázza, hogy nem csak az számít, milyen value kombinációkat tarthat az ellenfél. A modern poker egyre inkább arról is szól, hogy a játékosok képesek a showdown handet blöffé alakítani, ha úgy érzik, vesztésre állnak, és a te sizingod túl hangosan árulja el, hogy egy pár van nálad. És pontosan ez is történik – a fold után egy tiszta blöff derül ki 7 h 7 d lapokkal.

Negreanu ebből a két handból nem csak highlightokat, hanem leckét ad arról, hogyan gondolkodjunk egy lépéssel előre a torna pókerében. Mindkét esetben visszatér ugyanahhoz az alapelvhez: még a river előtt tudnod kell, mit fogsz tenni, ha nyomás érkezik. És ha a nyomás megérkezik, már késő újra összeállítani az egész handet. Pontosan ezért működik ez az elemzés – nem száraz elméletként, hanem emlékeztetőként, hogy még a legjobb játékosok is veszítenek nagy potokat manapság nem azért, mert nem tudnának játszani, hanem mert a mai poker lehet brutálisan pontos és brutálisan kreatív egyszerre.
Források – YouTube, PokerNews, WSOP+